Egy macskamániás grafomán könyvélményei

Daniel Cole – Rongybaba

"Áruld hát el, ha te vagy az ördög, akkor én mi vagyok?"

2018. augusztus 29. - szofisztikaltmacska

dsc_0368-2.jpgAz utóbbi időszakban jobbnál jobb könyveket olvastam thriller/krimi kategóriában, hozom is majd szép sorban a beszámolót róluk. A legutóbbi ilyen olvasmányom Daniel Cole Rongybabája volt, aminek napokon belül érkezik a folytatása Hóhér címmel a könyvesboltok polcaira. Ez adta meg a végső lökést, hogy beszerezzem végre az első részt, amit már a megjelenés óta kerülgettem, de valamiért mindig hátrébb sorolódott a fontossági listámon. Ha szeretitek a thrillereket, akkor ne kövessétek el ezt a hibát mint én, mert ennek a könyvnek mindenképpen a könyvespolcon a helye!

Négy év telt el azóta, hogy Fawkes nyomozót kényszer-gyógykezelésre ítélték, amiért majdnem megölte egy gyilkosságsorozat bíróságon felmentett gyanúsítottját. Egy londoni lakásban bizarr hullát találnak: hat ember testrészeiből varrtak össze egyetlen holttestet, nem sokkal később pedig egy halállista is előkerül, amelyen a következő hat áldozat neve szerepel. Mi kapcsolja össze ezeket az embereket, és vajon milyen összefüggés van a jelenlegi és a négy évvel ezelőtti ügy között? Fawkes és csapata megszállottan dolgozik az ügyön, a listán szereplő nevek egyre csak fogynak, a gyilkos pedig mindig egy lépéssel a nyomozók előtt jár.

img_20180829_140056-2.jpg

Megvan a hátránya annak, ha az ember sokat olvas ebben a zsánerben. Történetesen a legnagyobb hátrány az, hogy a könyvek felénél (de sok esetben már az elején) meg tudom tippelni, hogy ki lesz végül a hunyó. Ezek a tippek gyakran be is jönnek, nagyon ritkán van már igazi Aha-élményem thrillerekkel kapcsolatban. A Rongybaba azonban visszahozta azt a kezdeti izgalmat, ami miatt annyira megszerettem ezeket a könyveket. Egészen az utolsó pár fejezetig halvány lila fogalmam nem volt sem a tettes személyét, sem a végkifejletet illetően, és úristen, mennyire hiányzott ez már!

Arra számított, hogy azonnal átengedik a kordonon, ehelyett a fiatal rendőr kikapta a kezéből az igazolványt, és alaposan megnézte, közben kétkedő pillantásokat vetett a bermudanadrágban és kifakult ’93 Bon Jovi: Keep The Faith Tour feliratú pólóban álldogáló, tagbaszakadt alakra. 
 – Layton-Fawkes őrmester? – kérdezte a rendőr gyanakvó hangon.
Wolf elhúzta a száját a neve hallatán
 – Fawkes nyomozó őrmester, igen. 
– Mármint… Bírósági-Mészáros Fawkes? 
– Williamnek ejtik… Szabad lesz?

Főleg a krimiknél, thrillereknél szokott gyakori kritika lenni, hogy a szereplők egysíkúak, a karakterek árnyalása háttérbe szorul a cselekmény rovására. Ezzel nem tudok vitatkozni, a Rongybaba azonban üdítő kivétel ebből a szempontból is, sőt, éppen azon a vékony határmezsgyén egyensúlyoz, amikor még nem lesz túl sok a szereplők lelki, magánéleti nyavalyáiból. Mindenkit lehet valamiért kedvelni vagy éppen utálni, egyikük személyisége sem fekete-fehér ebben a történetben, főleg a főszereplő nyomozó nem az, akinek mondjuk úgy, hogy van némi önfegyelmezési problémája. Itt-ott kicsit túlírtnak éreztem a könyvet, de lehet, hogy ez kellett ahhoz, hogy a szereplők igaziak legyenek, ne csak biodíszletként funkcionáljanak a fordulatos cselekmény mellett. A gyilkosságok kivitelezései rendkívül találékonyak és brutálisak, a végén található csavar meglepő és váratlan, a könyv többi részéhez képest gyors és elkapkodott végkifejlet miatt azonban volt némi hiányérzetem, de jön a következő rész, úgyhogy ez remélhetőleg megbocsátható. Egy szó, mint száz, a Rongybaba egy kivételesen szórakoztató és jól megírt thriller volt, tipikusan az a fajta, amit még az éjszaka dacára sem lehet letenni, mert annyira magával ránt. A történetre és a szereplőkre pedig még hónapok múlva is emlékezni fogunk. Abszolút ajánlott könyv, én pedig alig várom a Hóhért!

dsc_0k309-2.jpg

o_ttappancs.jpg

Daniel Cole – Rongybaba
Eredeti cím: Ragdoll (2017) 
Kiadó: Libri Kiadó (Insomnia Könyvek)
Fordító: Illés Róbert
Puhakötés, 496 oldal 
Kiadás éve: 2017


Fülszöveg | Hat ember maradványaiból összevarrt egyetlen holttestet találnak egy londoni lakásban.Az áldozatot Rongybabának nevezik el. Ki követhette el ezt a borzalmat? Van-e összefüggés a bizarr eset és a pár évvel korábbi gyilkosságsorozat közt, amely miatt William „Wolf” Fawkes nyomozót kényszer-gyógykezelésre ítélték?William és társa, Emily Baxter őrmester nyomozását levakarhatatlan sajtóhiénák hada követi – a „Rongybabás gyilkos” eközben bestiális listát küld a vérszagra gyűlő újságíróknak: hat ember neve szerepel rajta, és a meggyilkolásuk tervezett időpontja… Mi kapcsolja össze a hat áldozatot? 
Miközben Wolfék versenyt futnak az idővel, a gyilkos valahol a közelben lapul…Daniel Cole váratlan fordulatokban bővelkedő thrillerét eddig 30 nyelvre fordították le. Ahogy Jo Nesbø vagy Stieg Larsson regényei, a Rongybaba is kitörölhetetlen nyomot hagy az olvasóban. Folytatás 2018-ban!


coledaniel.jpgA SZERZŐRŐL
Daniel Cole 34 éves, írói karrierje előtt többek között mentőtisztként dolgozott. Bournemouth-ban él és a Wolf-sorozaton dolgozik, amely meghozta számára a sikert és egy 3 kötetre szóló szerződést.

A bejegyzés trackback címe:

https://szofisztikaltmacska.blog.hu/api/trackback/id/tr9014209851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.