Egy macskamániás grafomán könyvélményei

David Grann – Megfojtott virágok

Az amerikai bűnüldözés legsötétebb fejezete és az FBI születése

2019. június 03. - szofisztikaltmacska

dsc_1935-2-01.jpegAz élet sokszor durvább és kegyetlenebb dolgokat produkál, mint bármelyik író elvetemült fantáziája. Így van ez az oszázs indiánokkal kapcsolatban is, akik talán nem is gondolták a múlt század elején, hogy a váratlan szerencséjük mekkora rontást hoz a fejükre. David Grann oknyomozó újságíró nem kevesebbre vállakozott, minthogy közel egy évszázad távlatából kideríti, hogy ki vagy kik álltak a rejtélyes halálesetek mögött, amik az oszázs közösséget sújtották a húszas években. Szegény Grann sem hitte szerintem, hogy milyen mocskos és összetett bűncselekményekre bukkan majd.

Az olyan helyeken, mint Osage megye, ahol nem akadt az igazságügyi orvostanban jártas halottkém, sem bűnügyi laboratórium, a méreg továbbra is a gyilkosság elkövetésének tökéletes eszköze maradt. A patikák és a vegyeskereskedések polcain hegyekben álltak a különféle mérgeket tartalmazó termékek, amelyeket (a pisztollyal ellentétben) feltűnésmentesen lehetett használni, ráadásul sok esetben természetes betegségek tüneteit produkálták – a kolerával járó hányást és hasmenést, a szívroham izomgörcseit. A szesztilalom idején sokan meghaltak a faszesztől és más mérgező szeszféléktől is – ezeket a gyilkos gond nélkül belecsempészhette az áldozat pancsolt italába.

Az talán nem ismeretlen senki számára, hogy az indián törzsek és az amerikai telepesek rossz viszonyt ápoltak egymással, ez főleg a 19. században csúcsosodott ki, de még az 1900-as években is jócskán akadtak konfliktusok – annak ellenére, hogy az indiánok nagy részét addigra már sikerült valamennyire „integrálni” az amerikai társadalomba, magyarul ők is elkezdték felvenni az amerikaiak szokásait és vallását egyaránt. Bevett szokás volt, hogy elvették a törzsek termékeny és értékes földjeit, és kijelölt rezervátumokba száműzték az indián lakosságot. Az oszázs törzs is pontosan így járt, 1870 környékén Kansasből egy terméketlennek és értéktelennek hitt oklahomai területre költöztették őket. Aztán az 1900-as évek elején véletlenül kiderült, hogy a föld mégsem annyira értéktelen, ugyanis egy komplett olajmező feküdt a törzs tagjainak talpa alatt és a fehérek pechjére jogilag is úgy alakult, hogy az olaj is az indiánok tulajdonát képezte. Egyik napról a másikra lettek mesésen gazdagok, és nagyjából ekkor kezdődött az a rémálom is, amely nagyrészt titokban és lappanva követelte olyan emberek életét, akiknek az volt a legnagyobb bűnük, hogy sok pénzük volt.

A Megfojtott virágok gyakorlatilag egy dokumentumregény, amely majdnem olyan élvezhetően van megírva, mintha fikció lenne, Grann ugyanis nagyon jól eltalálta a stílust, amelytől még nem válik komolytalanná a zsáner, de nem is lesz száraz az olvasó számára. És ez a furcsa kettősség – a szinte fikciónak tűnő elbeszélési mód és a tudat, hogy tényleg megtörtént eseményekről olvasunk – tette olyan igazán gyomorforgatóvá a Megfojtott virágokat. Érdekes, hogy minduntalan az Investigation Discovery műsorait juttatta eszembe, szinte hallottam a narrációt a fejemben futó képek mellé – csak ez a könyv sokkal minőségibb és kevésbé hatásvadász.

031_gran_9780385534246_art_r1_wide-838b95210d2f06a2bcd7442e5e4bf1fe6007444a.jpgMollie Burkhard (b2.) és testvérei

A könyv középpontjában Mollie Burkhard áll, mivel az ő családjában történt gyanús halálesetek miatt éledt fel a gyanú és kezdődött nyomozás a húszas években. Gyakorlatilag ennek az ügynek a kapcsán alakult meg a ma ismert FBI – persze akkoriban még merően más módszerekkel dolgoztak, és nem is volt olyan technikai és anyagi hátterük, mint napjainkban. A gyilkosságok mellett részletesen bepillanthatunk abba is, hogy szervezte meg J. Edgar Hoover ennek a szervezetnek a működését és hogy mennyi akadályba ütközött az, aki ekkoriban nyomozásra adta a fejét (még úgy is, hogy hivatalos szervként dolgozott). Ráadásul az is hamar nyilvánvalóvá válik, hogy bárki megvehető, legyen az akár bűnőző, akár a törvény őre. Sőt, ez a kettő nem zárja ki egymást.
Hoover mellett meg kell említenem Tom White-ot, aki egy végtelenül becsületes és egyenes ember volt, és akinek a neve mára teljes feledésbe merült (nem úgy, mint a cseppet sem szimpatikus Hooveré), pedig a Szövetségi Nyomozó Iroda nélküle talán nem is létezne. White rendíthetetlenül próbált fényt deríteni az oszázs gyilkosságok indítékaira és elkövetőire, és sikerrel is járt – még ha csak részben is.

Ez a könyv évekig tartó kutatás és nyomozás eredménye, Grann rengeteg időt és energiát fordított arra, hogy a gyilkosságok áldozatainak leszármazottai legalább utólag kapjanak valamiféle magyarázatot és megnyugvást. Csak a felhasznált források felsorolása negyven oldalt tesz ki a könyv végén, és nemcsak hogy felgöngyölítette a régi nyomozás menetét, de rámutatott az eljárás hiányosságaira, az elkövetett hibákra, és a nyilvánvaló visszaélésekre is. Az ügyben kulcsszerepet játszó emberek hátterét is alaposan feltérképezte (jó sok fotóval illusztrálva), miközben korhű képet festett az indiánok akkori helyzetéről. A harmadik fejezetben elénk tárt dolgokon pedig még ő maga is megdöbbent, annyira elképesztő dologra jött rá.
Remek könyv a Megfojtott virágok, még ha kissé abszurd is ezt mondani, de az elismerésem az írónak és a munkájának szól, nem a témának. A könyv újfent rádöbbentett, hogy mennyire aljas és gonosz emberek élnek és éltek közöttünk, akik a nyájasság álcája mögött romlottabbak, mint maga az ördög. 

img_20190603_155058-01-01.jpeg

o_ttappancs_3.jpg

David Grann: Megfojtott virágok
Eredeti cím: Killers of the Flower Moon
Kiadó: Bookline könyvek
Fordító: Babits Péter
Kiadás: Puhatáblás, 354 oldal
Megjelenés: 2019. április
Moly

megveszem_1_-2.jpg

megfojtottviragokbanner.png

David Grann elképesztő és elborzasztó dokumentumregényében lerántja a leplet a közel száz éve megoldatlan, oszázs indiánok ellen elkövetett gyilkosságokról, amelyek egész Amerikát izgalomban tartották a húszas években, miközben tanúi lehetünk az FBI megalakulásának is. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével és nyerjétek meg a könyv egy példányát a kiadó felajánlásából!

Nyereményjáték

A mai Kanada és USA területén több száz indián törzs élt, a 18-ik, de főleg a19. századra pedig különösen kiéleződtek a konfliktusok a telepesek és az őslakosok között. A játékban ezúttal az indiánok sérelmére elkövetett leghírhedtebb mészárlások nevét keressük, amelyet a leírás alapján tudtok kitalálni (a mészárlások a helyszínekről kapták a nevüket).
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Egy amerikai milícia, David Williamson vezetésével rátört egy, a mai Ohio állam területén élő, akkor már keresztény hitre áttért indián közösségre és egy szavazással őket tették felelőssé a korábbi fehér telepesek elleni indián támadásokért. A milícia tagjai az elfogott indiánokat két faházhoz vezették, egyiket a nők, másikat pedig a férfiak számára kijelölve. A házakba párosával léptették be az embereket,ahol fakalapácsokkal eszméletlenre verték, majd fejszékkel megskalpolták őket. Összesen 96 indián (28 férfi, 29 nő és 39 gyermek) vesztette ekkor életét.

 a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

06/03 A Szofisztikált Macska
06/05 Kelly és Lupi olvas
06/07 Nem félünk a könyvektől


Fülszöveg | National ​Book Award jelölés
A kötet alapján Martin Scorsese forgat filmet Leonardo DiCaprióval a főszerepben
Amikor az 1920-as években kiderült, hogy az oklahomai oszázs indiántörzs „művelésre alkalmatlannak” nyilvánított földje alatt az Egyesült Államok legnagyobb olajkészlete húzódik, a törzs tagjai hirtelen a világ leggazdagabb embereivé váltak. Kalandorok és vállalkozók sokasága lepte el a vidéket, hogy a korabeli sajtót idézve a „rézbőrű milliárdosoktól” bérbe vett földeken meggazdagodjon.
Ám egyszer csak valami egészen hátborzongató történt.
A törzs tagjait egymás után meggyilkolták – volt, akit megmérgeztek vagy lelőttek, mást a vonat elé löktek. És azok is meghaltak, akik kérdéseket tettek fel vagy nyomozni próbáltak a rejtélyes halálesetekben.
David Grann hosszú éveken át kutatott levéltárakban és nyomozott a helyszínen, hogy megismerje az amerikai bűnüldözés legsötétebb fejezetét, amely összefonódott az FBI megszületésével is. A nyomozóiroda első jelentős gyilkossági ügyében a fiatal és ambiciózus új igazgató, J. Edgar Hoover a legújabb technológiától kezdve a fedett ügynökökön át mindent bevetett, hogy sikert tudjon felmutatni, és ezzel igazolja az FBI létét.
A nyomozás során felszínre került bűnök még a legedzettebb ügynökök gyomrát is megfeküdték.


grann-new-author-photo-credit-to-michael-lionstar.jpgA SZERZŐ
David Grann amerikai újságíró diplomáját nemzetközi kapcsolatokból és kreatív írásból szerezte. A The New Yorker munkatársaként főként az oknyomozó újságírás, az elfeledett vagy felderítetlen történelmi bűnesetek, a ún. „döglött akták” szakértője. Négy könyvet írt. Első kötete – mely magyarul Eldoradó, az elveszett város címmel olvasható – a brit felfedező, Percy Harrison Fawcett története, akinek 1925-ben veszett nyoma az amazóniai esőerdők mélyén, miközben Eldorádó után kutatott. A Megfojtott virágokat 2017-ben tényirodalom kategóriában jelölték a rangos National Book Awardra, s a történetből filmadaptáció is készül Martin Scorsese rendezésben, Leonardo DiCaprióval a főszerepben.