Egy macskamániás grafomán könyvélményei

Gárdonyi Géza: Ida regénye

2019. szeptember 20. - szofisztikaltmacska

idaregenye1.jpg

Hála a jó magyar oktatási rendszernek, sajnos a kötelező magyar klasszikusoktól reflexből fázni kezdek a mai napig – már gyerekként sem szerettem ha megmondták mit kell csinálni/olvasni/szeretni. Persze azóta már rengeteg esetben rájöttem, hogy nem rosszak ezek a könyvek, mégis maradt bennem némi fenntartás (főképp ha Jókai több tízoldalas leírásaira gondolok).
Erről a Gárdonyi regényről csupa jót hallottam, így arra jutottam, hogy kiderítem, milyen egy tipikusan nőknek íródott limonádé a múlt századból.

Természet rendje szerint való, hogy minden nőnek férje legyen. Amíg nincs, keresse. Ha talált, magához bilincselje.

A főszereplő fiatal lány édesanyja meghal, dúsgazdag apjának pedig csak útban van, ezért bentlakásos iskolába küldi, ahonnan végül kirúgják, így kénytelen visszatérni a fagyos szülői házba, ahol nem fogadják szívesen.
A másik főszereplőnk tehetséges művész, aki ezidáig nem tudott befutni, így újságíróként tengeti napjait. Egy napon hírt kap, hogy egyetlen családtagja, a szeretett testvére nagy bajba került, ezért azonnal pénzt kell kerítenie. Rengeteg pénzt!

Így kerül egymás mellé a két szereplő: Idát (merthogy meglepő módon így hívják a lányt) apja "meghirdeti " az újságban, Csaba (a másik szereplőnk) pedig jelentkezik érte a hozománya miatt.
Ha belegondolunk, ez akár egy dél-amerikai török szappanopera leírása is lehetne, de bőven megállná a helyét a történet a modern könyvpiacon is: egy gyönyörű és tapasztalatlan nő és egy jóképű, gáláns férfi kényszerházassága, amely megegyezésük szerint csupán egyetlen évig tart majd… és persze a nyilvánvaló végkifejlet.
Ha megspékelnénk némi ütős-vágós-döngetős szexjelenettel, még nemzetközi bestseller is lehetne manapság, nemde?

Gyorsan olvasok, azonban magyar szépirodalom esetében mindig próbálom visszafogni magam, mert kár lenne átrohanni a gyönyörű szövegen és a szavakon, szófordulatokon, amik manapság már kikoptak a nyelvünkből.  Szinte lubickol az ember ennek a szövegében is, annyira szép és kifejező, egyáltalán nem unalmas és monoton.

– De hát mi gyönyörítheti el a szívet? – Minden! Minden, amire a szeme valamely percben szeretettel néz. A szeretet a laterna magica! A szeretet a mindent arannyá változtató csodaláng. A láng heve a gyönyörület. A gyönyörületet kincsünknek érezzük, tehát megmentjük az elmúlástól. A festő menti festékkel, a költő tollal. A képnek az a része a mesteri. A könyvnek az a lapja halhatatlan.

A romantika mellé érdekes korrajzot is kapunk.
Például hogy cselédért úgy mentek a módosabbak a cselédboltba, mintha kenyeret vennének a péknél, vagy hogy Idának eszébe sem jut továbbtanulni –  pedig nem akármilyen lehetősége adódna rá –, ő inkább feleség akar lenni.
Az Ida regénye a múlt század első felében született, ez azzal is jár, hogy mai szemmel nézve gyakorta bicskanyitogatóan nyilvánul meg a könyv a női nemről. Azért is szeretem, amikor ilyesmi kerül elém, mert látom, hogy ugyan még mindig van mit dolgozni ezen az egyenlőség dolgon, de száz év alatt is rettenetesen sokat fejlődtünk.

A müncheni művészvilág leírása a kedvencem volt, Gárdonyi remek karaktereket és hangulatot teremtett, teljesen beszippantott olvasás közben. Ami a leginkább meglepett és nagyon érdekes is egyben, hogy az egész könyvben még egy csók, annyi sem csattan el, mégis az apró lelki rezdüléseikből tisztán érezhető, hogyan kerülnek egymáshoz egyre közelebb a szereplőink. Na ez a zseniális írói bravúr! 

idaregenye2.jpeg
Egy szó mint száz, az Ida regénye egy habkönnyű romantikus könyv, véletlenül sem az a fajta ami megüli a gyomrot, hanem inkább simogatja a lelkedet. Nem is a végkifejlet a lényeg, hiszen azt sejteni lehet már az első perctől, hanem a rögös, de végtelenül bájos út, amíg eljutunk addig. A karakterek is rendkívül szerethetőek voltak, bár azért Idának szívem szerint néha adtam volna egy tockost a naivitása és a makacssága miatt, Csaba pedig rendkívül idegesítő volt az állandó titkolózásával. 

Limonádénak neveztem a bevezetőben. A maga korában bizonyára az is volt, szinte látom magam előtt, ahogy meglett asszonyok és fiatal lányok egyaránt sóhajtozva olvassák a strandon a napernyő alatt, mint ahogy manapság tesszük mondjuk az aktuálisan divatos romantikus szerzők műveivel.
Én nagyon örülök, hogy végül nem hagytam a polcon porosodni, és biztatlak titeket is, hogy olvassátok el, ha könnyed, bájos könyvre vágytok, hiszen a szépirodalom nem minden esetben egyenlő a vérkomolysággal és az unalommal. Kincsek rejtőznek azokon a családi könyvespolcokon! 

o_ttappancs-2_5.jpg

Gárdonyi Géza: Ida regénye
Első kiadás éve: 1924
ITT ingyen elolvashatjátok
Moly

Fülszöveg | A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják…