Egy macskamániás grafomán könyvélményei


Joanne Ramos: A Farm

2020. március 17. - szofisztikaltmacska

Nagyon vártam ezt a könyvet, már a beharangozója óta fentem rá a fogam, annak ellenére is, hogy nem szeretem, ha egy könyvet egy másikkal akarnak eladni. Jelen esetben A szolgálólány meséje volt a húzónév, és talán emiatt alakult ki mindenkiben az a téves képzet, hogy A Farm egy disztópia. Úgy a…

Tovább

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Sosem volt egyszerű nőnek lenni – ma sem az –, de mindenképpen érdemes belelátni, hogy milyen problémákkal, kihívásokkal küzdöttek a korábbi korok lányai és asszonyai, és milyen normáknak kellett megfelelniük ahhoz, hogy ne vegye őket szájára a többség – vagy rosszabb esetben ne vesse ki őket a…

Tovább

Guillaume Musso: Az éjszaka és a lányka

Guillaume Musso az egyik legnépszerűbb francia kortárs író, regényeit itthon és külföldön is nagy rajongás övezi. Nekem még nem volt hozzá szerencsém – a posztban majd kifejtem, hogy miért maradt ki eddig – , de a Park kiadónál ötödikként megjelent Az éjszaka és a lányka már engem is elcsábított…

Tovább

Colm Tóibín – A blackwateri világítóhajó

Colm Tóibínra a Brooklyn miatt figyeltem fel, de ez idáig még egy könyvét sem olvastam. Legújabb magyarul megjelent regénye, A blackwateri világítóhajó pont kapóra jött, hogy megismerkedjek az ír szerzővel. Utólag nézve azt gondolom, hogy talán mégsem volt a legjobb ötlet ezzel kezdeni, mert a…

Tovább

Mary Ann Shaffer & Annie Barrows – Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság

"Ha az ember jó könyveket olvas, a gyomra már nem veszi be a rosszakat."

Istenem, mennyit vártam erre a könyvre! Az első megjelenésekor nem is hallottam róla, amikor pedig a látókörömbe került, már sehol nem lehetett kapni, csak használt példányokat, sok szerencsével. Áldassék a Netflix neve, akik idén filmet készítettek a könyvből (amelyről majd lentebb értekezek…

Tovább

Antoine Laurain – Az elnök kalapja

Te felvennéd az utcán talált kalapot?

A múltkori megismerkedésünk nagyon jól sült el, úgyhogy nagy várakozásokkal telve vettem a kezembe Antoine Laurain másik magyarul megjelent könyvét, Az elnök kalapját. Igazság szerint ezzel kellett volna kezdenem, ha szigorúan betartanám az időrendet – A piros notesz később jelent meg magyarul, mint…

Tovább

Toni Morrison – Engedjétek hozzám

Olyasmire ébresztett rá, amit mindig is tudnom kellett volna. Számít, hogy mit teszel a gyermekeddel. A gyermek nem felejt. A Pulitzer- és Nobel-díjas afroamerikai szerző, Toni Morrison legújabb, magyarul megjelent kisregénye már a különleges borítójával is figyelmet követel. Az itthon is elismert…

Tovább

Antoine Laurain – A piros notesz

Nagyon jól esett volna már a sok fajsúlyos téma után valami könnyed, szórakoztató olvasmányt kézbe venni, így esett a választásom valamelyik délután A piros noteszre, ami már a borítójával is megvett magának (tudniillik van némi francia-mániám, de igazán kis mértékű, tényleg). Laurain nem volt…

Tovább

Elena Ferrante – Az új név története

Nagyon vártam már, hogy folytathassan a Briliáns barátnőmből megismert lányok történetét, ennek ellenére sokáig nem vettem kezembe a kötetet, csak messziről szemeztem vele a polcon. Bevallom, egy kicsit féltem attól, hogy az első könyv után nem fog annyira elragadni a történet, mint ahogyan a…

Tovább

ELENA FERRANTE – BRILIÁNS BARÁTNŐM

Vannak könyvek, amikről fél füllel hall ugyan az ember, de nem igazán érez késztetést az elolvasásukra. Így voltam én Ferrantével és a Briliáns barátnőmmel, azonban az utóbbi hónapokban majdhogynem napi szinten botlottam a könyvbe és mi ez, ha nem egy jel? Bizonyára az volt, mert jókor és jó helyen…

Tovább